A HÖLGYEK ELŐTT E NAPON TISZTELEGVE…
…és járva kedvükben, az ihlet megszálva engem, ezt alkottam – rímbe szedve – Részükre, egy saját fényképpel!
Streit Gábor Bora: A NŐ
A Nő nekünk, férfiaknak az, mikor megyünk eltikkadtan a sivatagban…
És valahogy elénk kerül, a tengernyi homok között egy szál rózsa,
Egy virág, mely a remény maga, s mely víz nélkül is a szomjunkat oltja,
Mely a létünk netovábbja, a vágyunk és szenvedélyünk tárgya,
Mit tárgya… végtelen valósága, lelkünk örök elbódítója,
Gondolataink rugója, annak megmozdítója,
Forró szavainknak lángra lobbantója,
Szép jövőnk biztos záloga,
Szerelmünk Asszonya!
A Nő nekünk minden, a legfőbb – de tudjuk, nincsen ingyen…
Lehet pénzünk rengeteg, akár temérdek, sőt, végtelen,
De, ha csak ez van, és érzés már gyakorta nincsen,
A Nő lelke megrebben, feszeng, és… szenved,
Teste felénk már nem úgy jelez, mint régen
Egyre inkább érzi, benne már hűl a szeretet.
Férfi Társaim, vegyük ezt észre végre,
Hisz’ Ő a mi életünk értelme,
Becsüljük meg!
Legyen a NŐ számunkra érték, mert egy van Belőle,
Egyedi, különleges – mindent megkaphatunk Tőle.
Ne tékozoljuk el, ne bánjunk mostohán Vele,
Mert meghálálja Ő ezt ezerszeresen.
A Nap is másként süt Nélküle,
De fénytelen Ő sem élhet…
S, hogy a Virágunk legyen,
Öntözzük mindig meg…
Szeretetünkkel!
Budapest, 2018.03.08. – Nőnapra
Streit Gábor Bora & BorArtRoom
Nagyon szépen köszönjük a rímes köszöntést! Igazi lovaghoz, Férfihoz méltó!
Kedves Judit, nagyon szívesen!